Apró gondolatok, hasznos tippek és történetek a főzésről, az együttlétről és mindenről, ami örömet visz az asztal köré.
A kovász sokáig inkább tűnt bonyolult feladatnak, mint izgalmas kísérletnek. Többször próbálkoztam vele, hibáztam, újrakezdtem, mire megértettem, hogy nem egy pontosan követhető receptet kell keresnem, hanem meg kell tanulnom figyelni egy élő folyamatot. Ez a történet arról szól, hogyan lett a kezdeti bizonytalanságból sikerélmény, és hogyan vált a kovászolás egy új, szerethető részévé a konyhai kalandjaimnak.
Beköszöntöttek a hidegebb napok, amivel együtt a krémlevesek szezonja is megérkezett. Egészen kora nyárig szinte minden zöldségből krémlevest készítek. Szeretem, mert amellett, hogy átmelegítenek még laktatóak is. De ha már van egy jó krémlevesünk mindig felmerül a kérdés, hogy ok, de mi kerüljön a tetejére? Ime egy-két praktikus ötlet!
Immáron ez volt a második nyár, hogy a kis balkonkertemben megpróbálkoztam a chilipaprika termesztésével. A választásom a gyümölcsös ízvilágú, méltán híres habanerora chilire esett, ami a világ majdnem legerősebb chilije. A vicces az, hogy nem is igazán vagyok oda a brutál erős chilikért, de gondoltam majd megszelídítem valahogy. Már mutatom is, hogy hogyan!
A valamit magára adó és a gasztronómiában jártas szakemberek között nincs vita arról, hogy minőségileg mérföldekkel nagyobb gasztronómiai élvezetet nyújt az otthon gyúrt tészta az előre csomagolt bolti verzióval szemben. Leteszteltem!
A kellemesen lágy, de nem híg tojásnak éppúgy megvan a titka, mint a tökéléletes, de még nem túlfőtt keménytojásnak. Elvileg a percek betartása jelentheti a kulcsot, viszont az igazság az, hogy a lágy sárgájához nincs egy bombabiztos recept, hiszen minden tojás picit más, de ezenkívül is akad még számtalan buktató. De most adok egy-két praktikus tanácsot!